mert lám reggelente midőn kilép az ajtón
újra és újra elveszíted szeme ős ragyogását
míg hozzád vissza őt nem vezetem
szomszéd utca szomszéd város és szomszéd ország
egyaránt a világ távoli sarka
isa kibillenthető rajta a mindennapi kegyelem
ezért hát nagy hited és bizodalmad meglegyen abban
hogy visszakapod őt tőlem az este
mert bizony mondom szívemnek eskütök kedves
hogy miként reggel bentről úgy este kintről is babrál a zárral
hogy napnyugodáskor hazatér miképpen
verebek ülnek a verebekhez
ezért hát örvendjetek egymásnak
és hirdessétek is egymást nem csak igével
nem csupán közös időtök feszülő metszetében
s bizony mondom szerelmes brátim ha emígyen cselekedtek
élhető álmot aludván nem csak e metszet puha fényében
vár titeket közös éden
tajtékzó függöny, cicázó lezárhatatlanság, puha talpú csillagnyolcasok. líraforgácsok.
2016. november 3.
2016. november 1.
november
nem azért kel a nap később
hogy
sötét legyen a reggel
nem azért csillog a háló
mert
a pók gyöngyökből fűzte
nem azért vérzik az erdő
mert
elmarja a november
nem azért van hideg este
mert
keveset dobsz a tűzre
nem azért édes a sült tök
hogy
megehesd a gyerekkel –
vagy
csak azért kel a nap később
hogy
sötét legyen a reggel
s csak azért csillog a háló
mert
a pók gyöngyökből fűzte
s csak azért vérzik az erdő
mert
elmarta a november
s csak azért nincs hideg este
mert
eleget dobsz a tűzre
s csak azért édes a sült tök
hogy
megetesd a gyerekkel?
hogy
sötét legyen a reggel
nem azért csillog a háló
mert
a pók gyöngyökből fűzte
nem azért vérzik az erdő
mert
elmarja a november
nem azért van hideg este
mert
keveset dobsz a tűzre
nem azért édes a sült tök
hogy
megehesd a gyerekkel –
vagy
csak azért kel a nap később
hogy
sötét legyen a reggel
s csak azért csillog a háló
mert
a pók gyöngyökből fűzte
s csak azért vérzik az erdő
mert
elmarta a november
s csak azért nincs hideg este
mert
eleget dobsz a tűzre
s csak azért édes a sült tök
hogy
megetesd a gyerekkel?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)