szembogarad kitinpáncél ragyogása
bemattult múltad kézen
fogta meghazudtolt jövőmet
és sétáltak csak sétáltak csak sétáltak
okosakat mosolyogva a parkban
póráztalanul futtatva a mindenkit ugató
komolytalanul kölyök időt
nem is értem hogyan lehetett világos
a fejemben biztosan nem volt az
meleg késő tavasz volt
olyan nem a meleg a lényege
hanem a késő
te lágyan és lengén lebbentél
mint a függönyre hulló permet
mint szárítón hintázó kismamaruha
mint akit szél visz mint aki lerakta a terhet
én számoltam mit és kit és mikor és mennyit veszítek
hogy mikor és mivé foszlasz e lengésben
és foszlik-e veled szintén mivé a lepényen növekvő ígéret
számoltam mocskosan mindkét mikor ügyét és kérdéses együttállását
én próbáltam kialkudni a tétet merni megtudni hogy mindent
veszítek
vagy csak a minden felét
én láttam álmomban hogyan kopott le
szembogarad kitinpáncél ragyogása
kilúgozott tekintetem szemhéjaim
kínnal kitojt tojása
virradatra én voltam aki kihűlt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése