koszosra szeretlek
mint gyermek a plüssét
húzlak magammal az ágyba a fűbe
rakódnak reád érintéseim
tenyerem melege már bőrödbe gyűrve
és olykor miközben bamba az álmom
téged egy mosógép táncoltat forgat
s reggelre göndör az öblítőillat
s gombszemed kacag a tisztaságon
s én kezdhetem újra
hát húzlak magammal az útra a térbe
mert jóval több ez mint egyszerű játék
te ünnep nélkül vagy igaz ajándék
és húzlak magammal a vágyba a végbe és így lesz ez mindig én nem tudom másképp
koszosra szeretlek
mint gyermek a plüssét
Megjegyzések
Megjegyzés küldése