Ugrás a fő tartalomra

megbokrosodott csönd

tajtékzó függöny, cicázó lezárhatatlanság, puha talpú csillagnyolcasok. líraforgácsok és versek.

Keresés ebben a blogban

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2026

Az összes megtekintése

Bejegyzések

tautológia

április 24, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

aztán

április 15, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

homeopátia talán?

április 07, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

egyszer csak egyszerre

március 31, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

lájk

március 21, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

március ismét

március 07, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

tündérmese

február 22, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

anyám elhagyott egyszer

február 05, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

aszpik

január 25, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

próza

január 20, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

a súlyról

január 09, 2026

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

További bejegyzések

Időrendben

2026 11

2025 38
- december 3
- november 2
- október 3
- szeptember 4
- augusztus 1
- július 2
- június 4
- május 3
- április 3
- március 7
- február 3
- január 3
2024 6
2023 1
- június 1
2022 3
- december 2
- április 1
2021 3
2020 8
2019 13
- december 2
- november 1
- október 1
- szeptember 1
- augusztus 1
- július 1
- június 1
- április 1
- március 1
- január 3
2018 6
2017 16
- november 2
- október 1
- szeptember 3
- augusztus 3
- július 2
- június 1
- május 1
- április 1
- február 2
2016 13
- december 2
- november 2
- október 2
- szeptember 1
- június 1
- május 1
- április 2
- március 1
- január 1
2015 5
2014 54

További lehetőségek Kevesebb megjelenítése

Népszerű bejegyzések

egyszer csak egyszerre

s aznap délután a parkokból utcákról kertekből elindultak a fák s felgyalogoltak a hegyekbe hetekig tartott de egy estére egyszer csak egyszerre érkeztek oda ahová ott aztán egyszerre bontva rügyet nyitva virágot gyümölcshullajtva s hevítve holdfényt körbeállták megtöltötték a tarvágásokat egyszerre kezdtek gyökerezni mintha valamitől valakitől utasítás érkezett volna pedig hajnalra kis késéssel egyszerre hördültek fel a láncfűrészek is erősödött közeledett a bűz a csattogás reggelre a gyökerek összeértek és a fák soha többé nem mozdultak

homeopátia talán?

beleköpni egy óceánba: óceánnyi vizünk lesz vagy óceánnyi nyálunk? beleköpni egy tó vizébe: tónyi vizünk lesz vagy tónyi nyálunk? beleköpni egy kádnyi vízbe: kádnyi vizünk lesz vagy kádnyi nyálunk? beleköpni egy lavórnyi vízbe: lavórnyi vizünk lesz vagy lavórnyi nyálunk? beleköpni egy csészényi vízbe: csészényi vizünk lesz vagy csészényi nyálunk? beleköpni egy csészényi vízbe: csészényi vizünk lesz vagy csészényi nyálunk? beleköpni egy lavórnyi vízbe: lavórnyi vizünk lesz vagy lavórnyi nyálunk? beleköpni egy kádnyi vízbe: kádnyi vizünk lesz vagy kádnyi nyálunk? beleköpni egy tó vizébe: tónyi vizünk lesz vagy tónyi nyálunk? beleköpni bármelyik óceánba: több óceánnyi vizünk lesz vagy több óceánnyi nyálunk?

aztán

aztán egyik napról a másikra öregségszagú lett a szánk kacatokkal telt meg mélyülő köldökünk tábortüzünket mind több év táncolta körbe füstöt fejünkre port alánk tócsa szemünkben görbe könnyikra törte a fényt tolta a tényt hogy hiszed vagy nem lassan fölnövünk aztán

aszpik

az aszpik összetart sonkát répát uborkát korokat lelkeket sorsot lányod először ízlelő mosolyát hogy ez finom amit csak azért vél csak azért kóstolt mert összetartja az aszpik a te mosolyoddal hogy ez finom amivel ott vagy beleragadva kölökként vonattal-anyáddal szlovákban vásárolva mert vettük-ettük ott és akkor talán csak azért volt finom mert együtt s ahogy összetapadtak az ízek megtartották egy kicsit a gyerekkort de az aszpik finoman szólva az élelmiszeripar csele összetart az mindent nem csak uborka- répa- sonkafecniket nem csak az utat az ottot a szégyent sötétet kerestem a fülke mélyére ültem az ócska szabadidőruhában amit haza már nem hozunk eldobjuk ha kint megvettük-felvettem az újat mert az aszpikot visszafelé már magunkban hordozzuk de minden másba a vámos még belenyúlhat és az emlék is savanykásan finom egybeáll bár néha csak szájpadlásomon manapság is fe...

szinergia

osanmüzli teszkótejjel

Visszaélés jelentése

Üzemeltető: Blogger