kapaszkodsz a kiságyba fölötte
gügyögsz az orra alá és vigyorog
olyan ártatlan fogatlan vigyor még ez
közben
esténként számolatlanul
bújnak a tükör homályába az évek
s reggelre csak a hideg
marad utánuk
a fürdőszobában
utoljára saját fogatlan vigyorodra ébredsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése