megbokrosodott csönd
tajtékzó függöny, cicázó lezárhatatlanság, puha talpú csillagnyolcasok. líraforgácsok.
2014. június 19.
válasz
ahogy a számban megsavanyodik az idő
s kortalan öblögetéssel le kell önteni valami szesszel
ahogy zúzmarás bordáim mögött vadul csörög a szívem
ahogy szórok neki némi magot hanyagul ne gyalázza az éhség
ahogy
távolmarad valaki elhallgatva hogy igen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése