ledek

 

burjánzik december

a ledfüzérek

karácsonyra

befonták a házat

tetőkig ér immár

kacs vessző inda

e tekergő ünnepi

díszfénykáprázat

én 

nem szeretem 

a sötét

ítőt behúzva

így

szemközt

minden részvét

lenül vétózza 

meg hogy 

az ember vég

re aludna

vibráló

fél

ál

omban 

számolgatok

egy ilyen ember t

este nyugalmi álla

potban mintegy 

hetven-százhúsz 

wattnyi hőt ad

gondolj csak bele

ez 

kettőnknél kábé kétszáz

mert ugye apróbb vagy

kezed-lábad fázós

még az ágyban is:

illik rád nagyjából

az a hetven

én meg az elmúlt nyár:

melegebb mint kéne

néhol mégis nyirkos

no nem a göndör

ödő pusztán

inkább a feszes

re csomózott 

hegyekben

vagyok 

az egy és 

a kettő és 

a nulla

s gyúlnak odabenn is 

a fények

ledeket számolok

tudva hogy durva hogy 

az udvart

csupán öt-hat wattnyi

bevilágítja belegondolok

mennyire ragyognánk 

a paplan alatt ha 

sok-sok wattunk 

nem hőként 

de fényként

hasznosulna

s tekintettel arra 

hogy mindebből 

felfognak 

a ruhák is egy s mást

képzelni se tudom 

a nyugállapotból kivetett 

textilek nélküli izzást